Blogkritika - Árnyszárny

- link -

Alany: Beut Lora

Blogja: Árnyszárny

Design

Fejléc

 Egy szó, ami jellemzi szerintem: lélegzetelállító! Bámulatos, tökéletes és, amikor megláttam egyből olyan érzés fogott el: nekem el kell olvasnom. Az, hogy a háttérben van egy folyosó, két oldalán szobák, falain képek… Nem is tudom, hogy mi jellemezhette volna jobban az egész blogot. A szobák, mint hogy az író, aki magányos, és ott görnyed minden elfeledett érzése. A képek; emlékek, egyértelműen. Valahol, talán Facebookon, olvastam egy idézetet, amire nem nagyon emlékszem pontosan, de a lényege az volt, hogy nem azért fényképezünk, mert viccesnek, menőnek tartjuk, hanem azért, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk. Egy szóval, teljesen levettél a lábamról! Gratulálok az elkészítőjének! Ó, és természetesen a lány és minden más is szépen van elrendezve.

Sablon és modul

 Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, tökéletesen megy a sablon a fejléchez, talán ugyanaz is, nem tudom, sosem tudtam megállapítani. Ez után sem fogom tudni, szóval tök mindegy. Rátérve a modulokra: fülecskék közül csupán kettő van, és bőven elég! Szeretem, ha nincs túl sok. Szép lett mind, nagyon. Nekem elnyerte a tetszésem! Nos, ehhez nem is tudok már mit mondani, pontozok.

Design: 20/20

 Versek: Igen, mivel ez a blog egyáltalán nem történetes, emberek, a-a, ez verses. *Q* Imádok minden verset, irodalom tanár szeretnék lenni, szóval nagy öröm volt olvasni a blogod. Elolvastam az összest, és a kedvencem a Futni előled című. Néztem, a szerelmeshez soroltad be, és meg is értem, hisz annyi érzelem van benne, hogy áhw *Q* Teljeséggel rímel, és nem is találok. Igen, talán az a sok megszemélyesítés, szineztézia fogott meg benne. Igazándiból az összesben ezeket vettem észre, ügyes vagy, csak figyelj a helyesírásra. Tudom, a költőknek nem kell helyesen írniuk, de akkor is, úgy szebb.

Versek: 10/10

Összegezve: Nekem nagyon tetszik az egész blog, fel is iratkoztam rá. Kár lenne abbahagyni, remek költő lesz egyszer belőled. És ne hagyd abba, az a sok feliratkozó is azt mutatja, van benned tehetség!

Összpont: 30/30(Gratulálok! <3)

Ezután is szívvel-lélekkel blogolj!

xoxo;

Aoi

Blogkritika - Die Verfluchten

Sziasztok! Újabb kritika, remélem tetszik :) Nos, lássuk...

Író: Dorothy Chanté

Blog címe: Die Verfluchten

Design:

Fejléc

Kezdjük a legelején: tetszik, szép, összeillik minden, meg minden, csak... Falra mászok attól a fiútól, ne haragudj, rühellem, megfojtanám egy kanál vízbe. (Mármint a színészt, nem a karaktert) Ezenkívül még az nem tetszik, hogy túl sötét. Például nekem olyan a monitorom, hogy oldalról, alulról felülről elsötétiti a képet. Magyarul, ha tisztán akarsz valamit látni, egyenesen kell nézned. Nos, én úgy néztem, mégsem láttam a fejléc tetejét, ezért fel kellett állnom, és úgy megvizsgálnom. Jó a szín, ne érts félre, csupán egy árnyalattal volhatna világosabb. Ezenkívül nagyon tetszik, teljesen a történetet tükrözi szerintem. A rózsák szerintem túl fehérek ide, nagyon nem tetszik. Ezenkívül az tetszik, hogy van rajta egy idézet, ráadásul egyik kedvencemtől *elpirul* Bár, szerintem az idézetnek sok köze nincs a történethez, de hát, az író tudja, nem én! A lány feje kissé nagy, vagy nem is tudom, hogy mondjam. De ezen kívül szép munka, gratu! *buksi simi*

Sablon és modul 

Öööö... Jó, kezdjük. Kezdeném a sablonnal, az egyszerűbb lesz ez esetben. Tökéletesen illik a fejléchez, nincs mese! Csoda jó lett! (igen, és ezzel le is zártam :P )
Akkor a modulok... Szóval, nekem kicsit sok az oldalfül. Tudom, mindent, mindent az olvasó szájába akarunk rágni, de ne... Idegesítő, és amikor megláttam mennyi van, megijedtem. Őszintén, van olyan fül, "szereplők, mellékszereplők". De kérdem én: minek?! Áh, minden, az ilyenen csak felhúzom magam, ne haragudj. Vissza a szakmai véleményre: Szép minden, tetszik, kódos, meg ilyesmi... Ügyes munka, gratulálok!

Design: 20/17

Történet: Tetszik, a fogalmazás is szép, helyesírási hiba is csak minimális. Az alapötlet teljesen egyedi, és ami nem tetszik, vagyis, jó, csak zavar. Látom, mindent szépen akarsz megfogalmazni, ezért kilométereken keresztül magyarázod őket, de nem kell, valamikor egyetlen szó többet mond ezer mondatnál. :) Ezenkívül tetszenek a karakterek, kidolgozottak, de az alapötlet visz mindent! Imádom, imádom, imádooom! Soha nem olvastam ilyet, megértem a sok feliratkozót, biztos örülsz nekik. :) Én nem iratkozom fel, nem szeretek, bevallom, és talán nem is fogom tovább olvasni, mert hát nem tudom... Talán mégis, majd még meggondolom. :D Egyébként, komolyan, egyedi, tetszik, szerintem megéri folytatni. :) 

Történet: 10/9,5

Összegezve: Egy újabb remek blog, kár lenne abbahagyni. :) Tehetséges vagy, csak figyelj a kilométer mutatóra! ;) 

Összpont: 30/26,5

Ezután is szívvel-lélekkel blogolj!

Aoi

Blogkritika - Egy Senki naplója

- link -

Alany: Pedro Sierra 
Blogja: Egy senki naplója 


Helló, nép~

A minap kaptam egy e-mailt, kritikát kértek tőlem. Igaz, időm nem sok, mégis elvállaltam, mivel a blog címe felkeltette az érdeklődésem, és mivel ma voltam olyan "szerencsés" és lekéstem az utolsó buszom a suliba, ezért gondoltam, ezt kihasználva, megírom a véleményem a blogról. 

Nos, mivel design most készül, arról nem mondok véleményt, bár, nekem tetszik. Ez nem a bloghoz tartozik, de a blogger nevedre kitérve: szereted a szappanoperákat? Én is :'D 

A blog témájára kitérve: lélegzet elállító. Igaz, nem hiszem én sem, hogy te leszel a megváltója az emberiségnek, de, na, ki akar az lenni? Első sorban valami történetre számítottam, ezért, amikor ráléptem a blogra azt sem tudom, mi van, nagy nehezen jöttem rá, hogy ez mégsem az, amire gondoltam. Elolvastam az előszót, és teljesen levettél a lábamról. Amikor azt írtad: egy senki vagy, és, hogy mindenki a válaszokat keresi, de mikor már megtalálja őket, elfelejti, mi is volt a kérdés. Én eléggé feledékeny típus vagyok, ezzel szekál mindig egy barátnőm, természetesen csak poénosan. De mégis! A blogodon lévő összes bejegyzés, versek és egyéb dolgok csodálatosak. Jó magam is vagyok mindig depis hangulatomban, de akkor csak leülök, írom tovább a Tiltott élet c. blogom, és lenyugszom. Vagyis, legtöbbször, ha pedig nem akkor köveket festek - csitt, nem vagyok fura! - vagy verseket írok. Én sem tervezem az egyikkel sem megváltani a világot, nem is azért teszem fel őket világhálóra, hanem azért, mivel úgy gondolom, ha valaki rátalál, ő is rossz hangulatában van, legalább érzi, nincs egyedül, más is ugyanúgy érez.
Pedro, hasznos blogot vezetsz, csodállak is érte, de nem, ez nem ilyen egyszerű. Senki sem a hangtalanok hangja, még ha szürke napjai is vannak, és nem az a nagymenő. Én sem beszélek sokat, de akkor is. Minden ember valaki, valami, valamit tud, van valami haszna, valamiért meg kellett születnie, és neked is. Szóval nem, nem vagy senki, nézd csak meg a blogod. Tehetséges vagy, tűzbe tenném a kezem, hogy ilyen verseket írjak. Szóval, ne haragudj, valahogy ilyen rövidre sikeredett a kritikád, nekem ennyi volna a blogról a véleményem, nagyon jó, ne hagyd abba, de gondold át, amit mondtam. :) 

Ölel és puszil: 

Aoi

Animekritika - Junjou romantica

Sziasztok! Rég volt már kritika, ezért gondoltam hozok egyet, ne legyetek már nélkülem. :D Jó olvasást!

Anime: Junjou Romantica
Kritikus: S. Aoi

link

Grafika

Nos, igen, amint mindenki lássa, most az egyik kedvenc animémről írok, és próbálok nem elfogult lenni ezért a grafikánál. Na, de térjünk a lényegre: Nekem tetszik, nagyon is, főleg, hogy nem tudom, milyen szokás ez a japánoknál, de a yaoikat olyan borzalmasan rajzolnak meg, hogy fáj néznem… De ez nem! Csodás munkát végzett a mangaka, főleg a mangánál a szaftosabb jeleneteknél. colonthree hangulatjel A hiba csupán annyi, hogy az első részben, amikor Misaki sír az utcai lámpa alatt baseball kesztyű nagyságú kezei vannak, utána pedig olyan picik, hogy épphogy látni. Meg Nowaki kezei is olyan furik, Usagi arca néha nem is Usagié, de ettől függetlenül remek lett, szerintem.

Történet

Szerintem, nagyon egyedi történet, de komolyan! Ki gondolta volna, hogy azon az egyetemen ennyi meleg van, főleg a két professzor is xD. Viccet félretéve, ez tényleg jól jött ki, mint a Sekainál is, de azt majd egy másikba vesézem. A párosítás aranyos lett, még akkor is, ha a nővérem mindig azt hajtsa, hogy neki jobban tetszett volna Usagi x Hiroki pár. Hát, nekem nem. Én személy szerint hatalmas Misaki és Usagi fan vagyok, szóval nekem tökéletes így, hogy ők ketten jöttek össze. A gondom csak azzal van, hogy mikor. Most nem azért, Nowaki, drágám, senki nem lesz szerelmes attól, hogy meglátja sírni! Ezzel most arra késztettel engem, hogy nyilvánosan ne sírjak, mert fülig belém zúg nő, férfi. xD Juj, és a kedvencem, amikor Shinobu és Miyagi a kávézóban ülnek, és Vállalj felelősséget. Misaki és Usami kapcsolatáról pedig azt gondolom, hogy gyors. Usami több évig oda-vissza volt Takahiroért, Misaki bátyjáért, de ő az első részben mégis lekapta az öccsét. Ja, és ki is verte neki… Mindegy, nem megyek a részletekbe, utálok spoilerezni, de anélkül, lehetetlen kritikát mondani. Ezen kívül, a történet eszméletlenül vicces, én imádom, már említettem, de elmondom még egyszer, nekem benne van a top 5 listámba is ez az anime, szóval gratula mangaka, ügyi voltál! *buksi simi*

Szereplők

Usami Akihiko:

Nem hiába az én édesemmel kezdem, hiszen a történet is vele kezdődik, mármint Misakival, de na, őt majd később. xD Szóval, a történet úgy kezdődik, hogy Misaki hazaérkezik és rányit a bátyjára és Usagira, akik épp ölelkeznek. Igazándiból csak az anime kezdődik így, manga úgy, hogy Misaki Usagi háza előtt áll levessel. Szóval, Usami-család különc tagja, nincs jóba a családjával, nem szereti őket, rejtés okok miatt, ami zavar, és remélem, kiderül a most készülő harmadik évadból. Ezen kívül nagyon szexi a hangja, olvadozni lehet tőle, és olyan édesen szerelmes, hogy áhw *Q* Na, meg, hogy miért is író a kicsike? Mert pénzt is keres, szórakozik, és szabadjára engedheti a fantáziáját. Ami annyit takar, hogy a BL regényei főszereplője mindig a szeretet személy, innen is következtetem le, hogy régebben Hirokiba is szerelmes volt, hiszen van egy olyan rész még a múltba, Hiroki és Nowaki páros részeknél, hogy Hiroki és Usami ülnek a kávézóban és elhangzik egy ilyen beszélgetés:

U: Akkor engedélyt adsz arra, hogy szereplőként alkalmazzalak*elszalad*

Eléggé egyoldalú beszélgetés, de na, ilyen ő. xD És az, ahogyan szerelmes Misakiba, valami bámulatba ejtő. Annyira aranyos, érzéki, és juj, nem is tudom, imádom, favorite!

Takahahsi Misaki:

Más néven, a bolond. xd Mindent túl spiráz, túlagyal, és mindenen fel tudja magát idegesíteni, mégis olyan édes, hogy senki terhére nem akar ezzel lenni, de hát, na, szerintem sikerült neki, csak Usami nem vallja be. Hülye gyerek, de mégis sikerült bejutnia az egyetemre, amit természetesen legelőször Senseijével, Usami nagyúrral akart közölni, a naplementébe futva. xD „Nem, én nem szeretem a férfiakat!” xD Ezt, amikor először hallottam, besírtam rajta, komolyan. :D De attól függetlenül, hogy bolond, idióta, még a főzésben nagyon ügyes, na meg persze sensei-je felizgatásában is. Ő is egy aranyos karakter, sokat törődik mással, és ezt szeretem benne igazán. Usami, jól választottál. :*

Kamijou Hiroki:

Misakira azt mondtam volna, hogy bolond? Akkor rá pszichopatát mondok. De komolyan, megdobálni szerencsétlennek könyvvel bármi rosszat mondanak? XD Igazándiból sajnálom a kis krapekot, Usami csúnyán elbánt vele. Kis korukba még meg is csókolta, később pedig eldobta, mint egy szemetet. Ergo, kis kori részek. XD Eddig nem tudtam, de most néztem a szinkron hangokat, a kicsi Hiroki hangja egy nőé. Igen, mindenki jól olvasta, egy nőé! Nem tudom, ez csak nekem vicces? Amikor megláttam kb 30 percig szakadtam rajta. Mindegy, tegyük félre. Ne, inkább ne, cikizem még egy kicsit. Nem elég, hogy szerencsétlen a fiúkat szereti, nem elég, hogy összetörték kicsi kis szívét, az se volt elég, hogy olyan sokszor szaladt el otthonról sírva, nem ez mind kevés volt, neki női hang is kellett. xD És amikor felnőtt tök mély, férfias hangja lett. Na, fiúk, Kamijou Sensei megtanít titeket majd mutálódni, ha nem megy!

Kusama Nowaki:

Ő egy igazi férfi. Az alkata, a jelleme, mindene. Emlékszem, van egy rész, ami az ő szemszögéből van, és olyan perverz gondolatai voltak Hirokiról, hogy azt nem is gondoltuk volna. Kis sunyi, jónak mutatja magát, közben olyan perverz, mint egy yaoista. xD És, amikor mondja, hogy: „Hiro-san, Hiro-san”. Na, akkor olyan édes hangja van. :3 Szerintem, sokkal jobb, hogy ők ketten jöttek össze, még akkor is, ha ez a mocsok azt hiszem, hat évre meglépett Amerikába. Nos, rólad ennyit.

Miyagi You:

Angolosok nem nevetnek a nevén, én nekem is csak most esett le, amikor leírtam. You bácsi egy vén szivar, de Shinobu-chin mégis őt választotta párjául, mivel ez a végzet! Na, menjen már, megmentette csak, ez hol végzet? xD Sehol, de mindegy, nem szólok én bele, hogyan, én, ugyan… Miyagi egy eléggé reális szereplő lett, hiszen sokszor hangoztatja, hogy korkülönbség, ami valljuk be, a mai világba nem számít, de ő már öreg, szóval, neki még igen. :D (Ezt is jól meg mondtam, mehet a vastaps! *némacsend*) De amikor rájön az érzéseire is… Óh, nekem kell ő! *Q* Igen, menj innen Shinobu, ő az enyém! Jó, visszaadom. *Az olvasó most ikszeli ki a blogot* Egy szóval, Misakiék után, ő a kedvencem. ^^

Takatsuki Shinobu:

„Mindenki nyugodjon le, egy terroristával állunk szembe!” – mondaná Miyagi. De nem, igazándiból csak fiatal, akaratos, elkényeztetett kis ficsúr, aki fülig szerelmes lett a nővére férjébe. Na, ez már sors, ember, nem az, hogy megmentett! De különben nem, ő annyira kawaii, főleg, hogy minden apró mozdulatát figyeli a szerelmének, de mégis olyan dacosan viselkedik vele. És nem akarom elmondani, miért aranyos, az animébe You bácsi jól kivesézi.

Összesítve: Szerintem, fantasztikus yaoi anime, érdemes megnézni mindenkinek, főleg annak, aki most akar belevágni a műfajba. Mondom neki, ezt nézd elsőnek, ettől megszereted. J Remélem, élvezni fogjátok ti is, ahogyan én!

xoxo;

Aoi

Albert Einstein, avagy a hihetetlen hallgató

Sziasztok! Ezt a kis szöveget most olvastam facebookon, nem tudom, mennyire igaz, de engem igazán meglepett, szóval gondoltam megosztom itt is, többen tudjanak az ilyesfajta dolgokról. :) 

>itt többet tudhatsz meg a tudósról<

Prof: – Hiszel Istenben?
Diák: – Teljes mértékben, uram.
Prof: – Jó-e Isten?
Diák: – Természetesen.
Prof: – Mindenható-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? – A diák hallgat.
Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – Jó-e Sátán?
Diák: – Nem.
Prof: – Honnan származik Sátán?
Diák: – Istentől?
Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: – Igen.
Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: – Igen.
Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: – Igen.
Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.
Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: – Igen, uram.
Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket? – A diák nem felel.
Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: – Nem uram, attól tartok nem.
Prof: – És mégis hiszel benne?
Diák: – Igen.
Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

– A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?
Prof: – Persze, kérdezz csak.
Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?
Prof: – Igen.
Diák: – És létezik-e a hideg?
Prof: – Igen.
Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

– Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

– Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk Az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi. S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.
Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?
Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
– A professzor megrázza a fejét.
Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

– Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?
– Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

– A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!

A diák neve Albert Einstein volt....

Forrás: internet

Vers - Ha a lustaság fájna...

Sziasztok! Új vers a tollamból, remélem tetszik!^^

Szépen ülsz a szobába,
A rejtélyes félhomályba.
Észreveszel egy valamit;
Nincsen senki, aki vadít.

Körbe nézel, sötét van,
Arcodat valami borítsa.
Világos, fényes, ragyogó,
Nem vagy te naplopó?

Elhessegeted a gondolatot,
Többet nem is gondolkozol.
Benyit anyád, érdeklődik,
Unott hangon mesélsz neki.

Elmegy, mintha megértené
Búson üldögélő gyermekét.
Sóhajtva fogadod,
Nincsen neked semmi bajod.

Elfekszel, plafont nézed
Mintha szemeznél vele.
Elmosolyodsz, nagy csodára,
Napod fénypontjára.

Elfordulsz, falat nézed,
A kőzetek örömére.
Apró formák ugrálnak,
Bolondos táncot járva.

Felülsz újra sóhajtod:
„Nincsen semmi bajom.”

Ceruzát fogsz, villanyt kapcsolsz,
Villanypózna vígan tapsol.

Észreveszed az ablakból,
Nevetve őt rajzolod.
Éjfélt ütik, harangszóra,
Napod kezdheted újra.

 

Vers - Érzés

Sziasztok! :) Ezt a verset még költészetnapjára írtam, remélem tetszik majd nektek! :)Véleményetekre kíváncsi vagyok. :) Ha van, osszátok meg velem!

Író: S. Aoi
Címe: Érzés


Remény, még mindig élsz bennem,
 Miért nem távozol keletebbre?
 Nem kellesz már nekem, szinte
 Mindent feladtam, nincs miért
 Élnem, ha az élet úgy akarta.

 A madár is elszáll, hisz ezt rendelte a sors,
 Minden jóban mindig van valami rossz.
 Mindennek vége, nincs szükségem rád,
 Csak távozz már, sok ember vár rád!
 Szavamra elhallgatsz, a szél feltámad;

 Egy ember szíve új búra támad.
 Ki ez az ember? Mi ez az érzés?
 Nem úgy volt, hogy nincs olyan, hogy „szükség”?
 Érzés bólint, kacarászik, boldog,
 Miközben más reménytelenül behódol.

 Megérteni próbálom, de még mindig nem értem;
 Mi jó abban, ha mindennek egyszer vége?
 Megszólal egy hang, mi igencsak ismerős,
 S elsusmorogja drága, dicsőítő magyarázatait:

„Élet úgy szép, ha van benne jó,
 A jót úgy élvezed, ha van benne valami kosz.
 Megtisztítani felesleges, mégis akarod,
 Oka, hogy jobb dolgok felé nyújtod a karod.”

Ember bólint, mintha értette volna;
Atyjának mindig és mindenhol igaza van.
Ráeszmélt a jóra, a rosszra,
Még a borzalmas érzést is megtartotta.